Idősödés

Az életkor számít. Az egyéni döntések nagymértékben függnek attól, hogy az egyén hol tart életpályáján; a társadalom számára adódó eredmények, a megtakarítások, a gazdaság növekedése és a nemzedékek közötti erőforrás-átcsoportosítás szerkezete pedig azon múlnak, hogy milyen a társadalom korösszetétele. Az élettartam születési évjáratokon belüli szóródása változóban van, a különböző életkorokban mért várható élettartam nő. A második demográfiai átmenet időszakában vagyunk, a korfa idősebb, mint bármikor a történelem során. Az Intézet idősödéssel foglalkozó kutatásai jelenleg a Nemzeti Transzferszámlák és a Nemzeti Időtranszfer Számlák alkalmazásai körül forognak.
Az egészség kulcsfontosságú az idősödés folyamatában és az egyik fő meghatározója az egyén jólétének. Az átlagos egészségi állapot Magyarországon rosszabb, mint a legtöbb európai országban és erősen függ a társadalmi státustól. Az Intézet egészséggel kapcsolatos kutatásai az egészségi állapot társadalmi meghatározóira fókuszálnak. Magyarországon a halandósági mutatók is rosszabbak, mint az Európai Unió országaiban általában; a halandósági trendek kedvezőtlenebbek, mint a kelet-közép európai térség más országaiban. Az NKI-ban zajló kutatás az ok-specifikus halálozás trendjeit és a várható élettartam területi egyenlőtlenségeit vizsgálja.
Aktuális kutatásaink
A jóléti rendszer, mint demográfiai intézmény
A népességtudomány az elmúlt évtizedekben kilépett régi keretei közül, és részévé vált a társ-társadalomtudományoknak. A makroökonómia modelljei használják a korszerkezet paramétereit és a demográfiai osztalék fogalmát a gazdasági növekedés magyarázatában.
TOVÁBB: A jóléti rendszer, mint demográfiai intézményInfluenza Magyarországon
Az influenza szerepére Magyarországon nem irányul különös figyelem, holott más országokban mind a mortalitási, mind pedig az egészségszociológiai kutatások kedvelt témája. Az intézetünkben a tavalyi évben indított kutatással ezt a hiányt próbáljuk meg, legalábbis részlegesen pótolni.
TOVÁBB: Influenza MagyarországonBetegutak a magyar egészségügyi rendszerben
Célunk a magyarországi egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatos akadályokban mutatkozó társadalmi különbségek számbavétele.
TOVÁBB: Betegutak a magyar egészségügyi rendszerbenÁllandó kutatásaink
Társadalmi egyenlőtlenségek és mortalitás
A program két kutatási témát ölelt fel ugyan különböző megközelítésben és módszertani eszközökkel, de egyaránt a halandóság iskolai végzettség szerinti egyenlőtlenségeinek elemzését célozta.
TOVÁBB: Társadalmi egyenlőtlenségek és mortalitásIdősödő Európa: a közkiadások trendjeinek magyarázata és előrejelzése a Nemzeti Transzferszámlák felhasználásával (AGENTA)
Az AGENTA projekt a közkiadási rendszer trendjeinek magyarázatával és a változó demográfiai környezetben várható fejlemények előrejelzésével foglalkozik.
TOVÁBB: Idősödő Európa: a közkiadások trendjeinek magyarázata és előrejelzése a Nemzeti Transzferszámlák felhasználásával (AGENTA)Halandósági egyenlőtlenségek európai nagyvárosokban és az egyenlőtlenségek csökkentését szolgáló közpolitikai törekvések (INEQ-CITIES)
A városok halandósági egyenlőtlenségeinek elemzése és az ezzel kapcsolatos népegészségügyi erőfeszítések kutatása.
TOVÁBB: Halandósági egyenlőtlenségek európai nagyvárosokban és az egyenlőtlenségek csökkentését szolgáló közpolitikai törekvések (INEQ-CITIES)Lezárt kutatásaink
Az idősödő társadalom problémaköre a Poszt-Lisszaboni Stratégiában
A kutatás célja mindazoknak a társadalompolitikai eszközöknek a bemutatása volt, amelyeket az Európai Unió tagállamai a Lisszaboni Stratégia és a „Növekedés és munkalehetőség” program keretén belül alkalmaztak.
TOVÁBB: Az idősödő társadalom problémaköre a Poszt-Lisszaboni StratégiábanTársadalmi egyenlőtlenségek és egészségi állapot
Az egészségi állapot társadalmi pozíció által való meghatározottságát Magyarországon belül és nemzetközi összehasonlításban is vizsgáltuk.
TOVÁBB: Társadalmi egyenlőtlenségek és egészségi állapotAz öregedés és a társadalmi nem fő kérdései Európában (MAGGIE)
A MAGGIE nemzetközi kutatás célja az életminőség mutatóinak azonosítása és elemzése volt a 65 évesek és idősebbek körében, kiemelten kezelve a nemek közötti különbséget. A megközelítés a demográfiai, a kohorszok megújulása miatti változásokat állította előtérbe.
TOVÁBB: Az öregedés és a társadalmi nem fő kérdései Európában (MAGGIE)


