Kutatások
Folyamatban lévő kutatások
Életpálya-események hatása a foglalkozási mobilitásra
Életpálya-események hatása a foglalkozási mobilitásra A fejlett társadalmakban a termékenység alacsony szintje és folyamatos csökkenése, valamint a népesség elöregedése komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat vet fel. E kontextusban alapvető fontosságú annak megértése, hogy a különböző demográfiai események – például a felnőtté válás, házasságkötés, gyermekvállalás vagy válás – miként befolyásolják az egyének foglalkozási mobilitását, ezáltal társadalmi státuszuk alakulását. Ha a családalapítással járó döntések akadályozzák a karrierépítést és az intragenerációs mobilitást, az egyének hajlamosak lehetnek ezen események időzítésének elhalasztására, ami hosszú távon nem csupán az egyéni életutakat, hanem a társadalmi folyamatokat is érinti: növeli a nem tervezett gyermektelenség arányát, és hozzájárul az…
TOVÁBB: Életpálya-események hatása a foglalkozási mobilitásraGazdasági ingadozások és demográfiai viselkedés Nyugat-Magyarországon, 1767-1914
Gazdasági ingadozások és demográfiai viselkedés Nyugat-Magyarországon, 1767-1914 A kutatás az élelmiszer árak évenkénti ingadozása és a demográfiai viselkedés (gyermekvállalás, házasodás, halandóság) közötti összefüggéseket vizsgálja egy nyugat-magyarországi rurális térségben (Csepreg és környéke) a 18. század közepétől a 20. század elejéig tartó időszakban. Célunk a fogyasztási költségek pillanatnyi változásával szembeni sérülékenység társadalmi csoportok szerint részletezett történeti folyamatának bemutatása. A születések és házasságok elhalasztásában, illetve a halandóság emelkedésében megragadható sérülékenységet a korabeli életminőség és társadalmi jólét mutatójaként használjuk. Kutatásunk egy nagyobb nemzetközi történeti demográfiai kutatás, a Eurasian Population and Family History Project által az életminőség mérésére kidolgozott módszertan hazai alkalmazására tesz kísérletet. A…
TOVÁBB: Gazdasági ingadozások és demográfiai viselkedés Nyugat-Magyarországon, 1767-1914Szocioökonómiai státusz, digitális médiahasználat és kora gyermekkori fejlődés
Szocioökonómiai státusz, digitális médiahasználat és kora gyermekkori fejlődés Az alacsony szocioökonómiai státusz szocio-emocionális és kognitív fejlődésre kifejtett kedvezőtlen hatását számos kutatás egybehangzó eredménye támasztja alá. A hatásmechanizmusra irányuló magyarázatok gyakran a szülői viselkedés különbségeit helyezik a középpontba. A Családi Stressz Modell elmélet szerint az anyagi nehézségek és feszültség elsősorban a szülők pszichológiai distressz szintjén és kapcsolati problémáin, valamint a megzavart szülői viselkedésen keresztül befolyásolják a gyermekek fejlődési kimeneteit, míg a Családi Befektetési Modell a szülők által a gyermekükbe fektetett pénz és idő fontosságát hangsúlyozza. A kora gyermekkori médiahasználat szerepét ebben a folyamatban mindeddig kevéssé vizsgálták, noha korábbi kutatások alapján a…
TOVÁBB: Szocioökonómiai státusz, digitális médiahasználat és kora gyermekkori fejlődésSUSTAINWELL
SUSTAINWELL Sustainable Welfare: Rethinking the roles of Family, Market and State A SUSTAINWELL projekt a népesség idősödésének az európai társadalmakra gyakorolt hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásaival foglalkozik. A SUSTAINWELL céljai az alábbiak: (i) a hosszabb és egészségesebb várható élettartamból és általában a silver economy-ból adódó lehetőségek;(ii) az egyének és a háztartások valamint a társadalom egyéb szereplőinek rugalmas válaszai az idősödés okozta kihívásokra;iii) az idősödésnek az egyenlőtlenségre gyakorolt hatása (mind generációkon belül, mind generációk között), tudva, hogy a társadalmi kohézió alapvető fontosságú az idősödés kihívásával való szembenézéshez;(iv) a nemek és az életciklus szempontjából kiegyensúlyozott politikák, melyek segítik a szendvics-generációt, hogy a nyugdíjba vonuló…
TOVÁBB: SUSTAINWELLTransforming Anxieties of Ageing in Southeastern Europe
Transforming Anxieties of Ageing in Southeastern Europe Political, Social, and Cultural Narratives of Demographic Change A négy ország öt partnerintézményének együttműködésével megvalósuló projekt keretében multidiszciplináris és összehasonlító kutatási módszerek segítségével vizsgáljuk az öregedés és a demográfiai változások folyamatait, diskurzusait, főbb jellegzetességeit, valamint az ezekkel járó kihívásokat Bulgáriában, Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Partnerintézmények: Leibniz Institute for East and Southeast European Studies (Németország, vezető partner) Sofia University St. Kliment Ohridski (Bulgária) University of Graz Center for Southeast European Studies (Ausztria) University of Graz Center for Interdisciplinary Research on Aging and Care (Ausztria) Résztvevő kutatók: Boros Julianna; Horváth Veronika; Melegh Attila; Monostori Judit;…
TOVÁBB: Transforming Anxieties of Ageing in Southeastern EuropeA jóléti rendszer, mint demográfiai intézmény
A népességtudomány az elmúlt évtizedekben kilépett régi keretei közül, és részévé vált a társ-társadalomtudományoknak. A makroökonómia modelljei használják a korszerkezet paramétereit és a demográfiai osztalék fogalmát a gazdasági növekedés magyarázatában.
TOVÁBB: A jóléti rendszer, mint demográfiai intézményInfluenza Magyarországon
Az influenza szerepére Magyarországon nem irányul különös figyelem, holott más országokban mind a mortalitási, mind pedig az egészségszociológiai kutatások kedvelt témája. Az intézetünkben a tavalyi évben indított kutatással ezt a hiányt próbáljuk meg, legalábbis részlegesen pótolni.
TOVÁBB: Influenza MagyarországonA szocialista modernizációtól a migrációs viták felerősödéséig
A politikai demográfiai kutatás a migráció kérdésének előtérbe kerülésének történeti szociológiai okait kívánja feltárni globális, európai és lokális szinten. A kutatás alap megközelítése, hogy a migrációs közéleti viták kiéleződése és felerősödése a demográfiai, gazdasági és diskurzív változások adott komplex történeti dinamikája alapján magyarázható.
TOVÁBB: A szocialista modernizációtól a migrációs viták felerősödéséigTermékenység és családpolitika
A kutatás a családpolitikai eszközök (pl. családtámogatások, bölcsődei ellátás) hatását elemzi a gyermekvállalási kedvre és a munka-magánélet egyensúlyára. Különös hangsúlyt fektetünk a szakpolitikai változásokra adott lakossági válaszok kvantitatív elemzésére.
TOVÁBB: Termékenység és családpolitikaGazdaság és demográfia a 18-19. századi Magyarországon
A kutatás témája az élelmiszer árak évenkénti ingadozása okozta rövid-távú gazdasági stressz és a demográfiai viselkedés (termékenység, házasodás és halandóság) közötti összefüggések vizsgálata három magyarországi rurális kistérségben a 19. század folyamán. A kutatás kérdése, hogy a vizsgált időszakban milyen mértékű volt a rövid-távú gazdasági stressz hatásainak való kitettség, milyen mértékű összefüggés létezett a gazdasági változások és a demográfiai viselkedés között, ez az összefüggés miként módosult a 19. század folyamán, illetve milyen társadalmi mintázatok jellemezték.
TOVÁBB: Gazdaság és demográfia a 18-19. századi MagyarországonCsaládi átmenetek és családi életpálya
A nemzetközi Generations and Gender Survey (GGS) módszertanán alapuló vizsgálatunk a párkapcsolati dinamikákat, a házasságon kívüli gyermekvállalást és a mozaikcsaládok kialakulását kutatja. A kutatás feltárja a generációk közötti szolidaritás új formáit is.
TOVÁBB: Családi átmenetek és családi életpályaVisszatérő migráció – szelekció, okok és hatások
A visszatérő migráció Magyarországon az utóbbi években – az elvándorlás növekedését követően – kezdett jelentősebb méreteket ölteni. A külföldi tartózkodás után visszatérők növekvő száma mind a fogadó országok tükörstatisztikái, mind a hazai adminisztratív adatforrás alapján megfigyelhető, noha ezek csak a folyamat egy-egy szeletét ragadják meg.
TOVÁBB: Visszatérő migráció – szelekció, okok és hatásokBetegutak a magyar egészségügyi rendszerben
Célunk a magyarországi egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatos akadályokban mutatkozó társadalmi különbségek számbavétele.
TOVÁBB: Betegutak a magyar egészségügyi rendszerbenKOHORSZ ’18: Magyar Születési Kohorszvizsgálat
A magyarországi gyermekek felnövekedését nyomon követő Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatfelvétele 2018 elején, a kutatásban részt vevő várandósok felkeresésével vette kezdetét. 2020 tavaszán a kutatás harmadik, másfél éves kori adatfelvételénél járunk.
TOVÁBB: KOHORSZ ’18: Magyar Születési KohorszvizsgálatNemzedékek és nemek - GGP
Nemzetközi kutatási együttműködés, amelynek célja, hogy olyan közös információs rendszert hozzon létre, olyan elemzéseket végezzen, amely segítségével leírhatóak, elemezhetőek és megérthetőek lesznek az Európában végbemenő radikális demográfiai változások, a népesedés öregedése, a csökkenő gyermekvállalási kedv, a partnerkapcsolatok átalakulása, a generációs kapcsolatok átalakulása.
TOVÁBB: Nemzedékek és nemek - GGPMosaic
Az NKI és a Max Planck Intézet (MPIDR) közös kutatásának célja egy olyan levéltári leltár létrehozása volt, amely lehetőség szerint tartalmazza a Magyarország, Szlovákia és Erdély területén található individuális szintű 18-19. századból fennmaradt népszámlálási anyagokat.
TOVÁBB: MosaicÁllandó kutatási témák
Népesség-előreszámítások
A népesség-előreszámítás egy népesség létszámának jövőbeni időpontokra történő előrebecslése. A népesség-előreszámítások készítését a demográfia olyan alkalmazási területe, melyben sűrítve jelennek meg mindazon ismeretek, elemzési elvek és módszerek, melyek a demográfia tudománya és a népesedésstatisztika fejlődése során felhalmozódtak. A Népességtudományi Kutatóintézet a hazai népesség-előreszámítások legfontosabb tudományos műhelye.
A nemzetközi migrációs folyamatok alakulása Magyarországon
A kutatás célja a Magyarországot érintő nemzetközi migrációs folyamatok, a be- és a kivándorlási trendek, mutatók alakulásának áttekintése, valamint e mozgások főbb jellegzetességeinek és hátterének megvilágítása.
TOVÁBB: A nemzetközi migrációs folyamatok alakulása Magyarországon
Családpolitika Magyarországon és Európában
Az NKI-ban folyó családpolitikával kapcsolatos kutatások célja a különböző, nyugat- és kelet-európai családpolitikák elemzése és összehasonlítása. Vizsgáljuk továbbá ezek hatását az egyes országok termékenységére, hiszen paradox módon a magyar bőkezű ellátás ellenére hazánk termékenységi mutatói az egyik legalacsonyabbak a világon.
Lezárt kutatások
COVID-INFO - Szakirodalmi összefoglalók
A koronavírus járvány alapvető változásokat hozott a tudomány számos területén. Az információcsere gyakorlata kiszélesedett, a kutatás és a publikáció folyamata soha nem látott sebességre gyorsult. A demográfia iránt érdeklődők számára is kihívást jelenthet a járvánnyal kapcsolatos irodalom követése. Alábbi válogatásunk a demográfia különféle területein megjelenő fontos szakirodalmi publikációk magyar nyelvű rövid összefoglalóit tartalmazza, ezzel is kívánva hozzájárulni a gyors és hiteles tájékozódásához.
Bevándorlók munkaerő-piaci integrációja Magyarországon
A kutatás elsősorban a származási ország szerepét vizsgálta a Magyarországon élő bevándorlók munkaerő-piaci integrációjában. A 2011-es népszámlálási adatok alapján részletesen elemeztük a bevándorlók munkaerő-piaci integrációjának főbb indikátorait (foglalkoztatottság, munkanélküliség, túlképzettség, önfoglalkoztatás) a bevándorlók egyes társadalmi-demográfiai és származási csoportjaiban, majd többváltozós elemzéssel megvizsgáltuk a foglalkoztatottság és a túlképzettség esélyét befolyásoló tényezőket, különös tekintettel a származási országra.
TOVÁBB: Bevándorlók munkaerő-piaci integrációja Magyarországon
Termékenységi átmenet a 19–20. századi Magyarországon mikroperspektívából
A kutatás célja longitudinális mikroadatbázis építése anyakönyvi és népszámlálási adatokkal (19–20. század) és a termékenységi átmenet lefolyásának, hátterének elemzése.
TOVÁBB: Termékenységi átmenet a 19–20. századi Magyarországon mikroperspektívából



